1. Ismétlés: Kire gondolok? Ismerd fel a szereplőket a leírás alapján!

2. Ismerd meg Eger várát! NÉZD MEG a videót!

3. Vizsgáld meg alaposan a vár alaprajzát és válaszolj a kérdésekre! Csak a választ írd le a füzetbe!

Kérdések:

a.) Kiről nevezték el a belső vár közepén álló palotát?

b.) Mit neveztek még el ugyanerről a személyről a várban?

c.) Mi húzódik a külső- és a belső vár közt?

d.)  Hány bástyával rendelkezik a vár?

e.) A vár melyik részén helyezkedtek el a lakóházak és a piac?

4. Hallgasd meg a regény 4. részének tartalmát! NÉZD MEG a videót!

5. Másold le a 4.rész szereplőit, helyszíneit és időpontját!

 Szereplők: Éva, Bornemissza Jancsi (Gergely és Éva fia), Miklós diák, Balogh Tamás révfalusi nemes=Jumurdzsák, Gergely, Dobó István, Mekcsey István, Sárközi, Bakocsai őr, Varsányi (a kém), török kisfiú 

Helyszín: Sopron, Eger

Időpont: 1552  

6. Válaszolj a kérdésekre a hallottak alapján!

7. Készítsd el az események helyes sorrendjét, majd MÁSOLD LE a füzetbe!

8. Egészítsd ki az eskü szövegét a videó segítségével!

7. Legyél újságíró! Készíts egy rövid hírt Eger veszedelméről a füzetbe! Segít az alábbi vázlat!

8. Ha szeretnéd magad is elolvasni Eger veszedelmének rövid tartalmát, itt találod!

Eger veszedelme

Cecey Éva és 6 éves kisfia, Bornemissza Jancsi, soproni házukban lát vendégül egy Miklós nevű diákot, aki külföldi útra készül. Éva Gergely ruhái közül válogat neki. Kezébe akad az a mellény, amit Gergely akkor viselt, amikor török fogságba esett és zsebében megtalálja Eger várának tervrajzát, melyet Hajvántól vett el. Sajnálja, hogy nem hamarabb talált rá, hisz Gergely két héttel korábban ment el Egerbe, az öreg Ceceyvel együtt.

Újabb látogató érkezik, aki Balogh Tamás, révfalusi nemes néven mutatkozik be. Gergelyt keresi, mondván, hogy azt hallotta Gergely eladná néhány ékszerét, köztük egy köves gyűrűt. Éva elmondja, hogy azt Gergő magával vitte Egerbe. Közben Jancsika elment Miklós diákkal a vásárba trombitát venni. Balogh Tamás is elbúcsúzik. Évának rossz érzése támad, mintha ismerné valahonnan a félszemű magyar nemest, végül rájön, hogy Jumurdzsák volt az, ezért kétségbeesetten szalad a vásárba, hogy megtalálja a fiát, de késő, Jumurdzsák elrabolta.

Gergely kétszázötven emberével tart Eger felé, amikor egy nagy csoport katonára lesz figyelmes, akik Eger felől jönnek. Kiderül, hogy katonaszökevények, akik elhagyták a várat, mert szerintük olyan kevés emberrel, amennyi Dobónak van, nem lehet megvédeni azt. Gergely gyávának nevezi őket és közéjük gázol a lovával. Nem sokkal később az út mentén árokba borult cigány szekérre lesz figyelmes. A cigányok között Gergely örömmel fedezi fel Sárközit, aki valahogy kiszabadult a török fogságból és Gergővel tart Egerbe. Odaérve Gergely találkozik Dobóval és Mekcseyvel .

Dobó őrök láncolatát állította fel, hogy azonnal jelenteni tudják neki, ha jön a török. Az egyik őr, jelenti, hogy jön a török sereg. Utána nem sokkal egy lovas parasztember is érkezik a várba, levelet hozott. A levelet a török vezér, Ahmed pasa írta és felszólítja benne az egrieket, hogy adják át a várat, cserébe semmi bántódásuk nem esik. Dobó acélos, keserű hangon így szól: "- Íme, ez az első és utolsó levél, amely töröktől jött ebbe a várba, s el is olvasódott. Megérthettétek belőle, hogy mért jön. Szabadságot hoz karddal és ágyúval. A keresztény vérben fürdő pogány császár hozza ránk ezt a szabadságot. Nem kell? Ha nem kell szabadság, levágja a fejünket! Hát erre válaszoljunk. Ez a válaszom!" Összegyűri a levelet, a paraszt arcába vágja és tömlöcbe záratja.

Dobó a levél felolvasása utána a tiszteket a palotába rendeli. Számot vetnek, hogy melyik város, melyik úr mennyi katonát küldött Eger védelmére. A végső szám "száz ember híján kétezer". Végül öt pontban megesketi a tiszteket, és a vár egész népét:

• Meg kell esküdnünk egymásnak az örök Isten szent nevével ezekre a pontokra...[...]
• - Először: akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk, hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük.[...]
• - Másodszor: mihelyt a török megszállja a várat, senki neki ki ne üvöltsön; bármit kiáltoznának is be, arra semminemű felelet ne hangozzék: se jó, se rossz.[...]
• - Harmadszor: a várban a megszállás után semmiféle beszélgető csoportosulás se kint, se bent ne legyen. Se ketten, se hárman ne suttogjanak.[...]
• - Negyedszer: az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok a két kapitány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek.[...]
• " Esküszöm az egy élő istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!"

Dobó aznap este vacsorát ad, egymás után hangzanak el a köszöntések, koccintanak a legidősebb és a legfiatalabb védőre, az első törökre, aki meghal a falakon és az első magyarra is, aki elesik. Dobó Gergellyel beszélget, amiből kiderül, hogy Török Bálint meghalt a börtönben. Gergely arra kéri Dobót, hadd csaphassanak le éjszaka a török előörsre. Dobó beleegyezik és száz embert ad mellé.

Éjjel Gergelyék halkan megközelítik a török tábort. Gergely egy közkatonát küld előre, hogy szúrja le az őrt. Mikor a katona visszatér, rátámadnak a törökökre. Teljes a káosz, a törökök menekülnek. Gergőék hatalmas zsákmánnyal és egy fogollyal térnek vissza a várba. A fogolyról kiderül, hogy az nem más, mint Dobó kéme, Varsányi Imre, aki beszámol arról a hatalmas török sereget Ahmed és Ali pasa vezeti.

A vár piacterén megkezdik az éjszakai portya zsákmányának árverezését. Az egyik szekéren találnak egy nagy lelakatolt ládát is, amikor felfeszítik egy ijedt szemű török kisgyerek ugrik ki belőle. A sütőasszonyok megsajnálják és elrejtik a szoknyájuk közé a fiút.

A hatalmas török sereg lassan közeledik a várhoz, a tisztek pedig az egyik bástyáról figyelik. A várba folyamatosan érkeznek a magyarok, ki azért, hogy védőként harcoljon, ki azért, mert a török elől menekül. A törökök rendezkednek a vár körül. Felállítanak három ágyút is, Dobóék a bástyáról nézik, ahogy a topcsik, a török tüzérek töltik az ágyúkat. Eldördülnek a lövések, de túl messze lettek felállítva, el sem érik a várat a golyók.

Másnapra a törökök kétszer annyi ágyút állítottak fel, közelebb, mint előző nap. Dobó szétlöveti őket. Sok török meghal, ráadásul éjjel Gergely újra kirohan a törökökre és komoly zsákmányt ejt. A vár népe nem ijed meg annyira az ágyúzástól, mint Dobó gondolta, kivéve Sárközi, aki most szembesül azzal, hogy mire is vállalkozott. Kiabálva, káromkodva menekül egy rejtett zugba.

Másnap újra ott vannak a török ágyúk, most már földdel teli kasokkal védik őket, Dobó hiába lő beléjük. A török egész nap tüzel, éjjel a várbeli kőművesek javítják a falakat. A török sereg elfoglalja Eger városát is és onnan is lövi a várat. A magyarok a vár egyik kapuján kiszáguldanak, tesznek egy félkört a vár körül. A törököket meglepetésként éri a támadás, a magyarok hatalmas vérfürdőt rendeznek. A pataknál a várba vizet hordó parasztok egy kurd katonát ejtenek foglyul és felviszik Dobó elé, aki kivallatja őt.

A vár egyik kapujánál megjelenik egy török nő, annak a kisfiúnak az anyja, aki a nagy ládából került elő. A kisfiú kikiabálja neki, hogy az ostrom után magyar rabért cserébe anyja visszakapja őt.

Az éjszaka folyamán Jumurdzsák kiabál be a várba és közli Gergellyel, hogy nála van a fia, Jancsi. Ha Gergely visszaadja a gyűrűjét, akkor visszakapja a fiát. Gergely nem hisz neki, mivel úgy tudja, Éváék Sopronban vannak, biztonságban.

Ugyanezen az éjszakán Varsányi Imre, a kém jelenti, hogy a török felállította az összes ágyúját és másnap mindenfelől lőni fogják a várat. Dobó levelet küld Varsányival Szarvaskőre, melyben segítséget kér a királytól.

Reggel megdördül az összes török ágyú. Éjszakára, mikor a török nem lő, megindul a munka a várban, elkezdik betömni, kijavítani a golyó ütötte lyukakat a falon. Visszatér Varsányi a király válaszával. Nem fog segíteni.

A következő tíz napban a törökök folyamatosan lövik a várat, de a tizedik napra már marad olyan rés, amit nem tudtak betömni. Ekkor újabb levél érkezik a töröktől. Dobó elolvasás nélkül tűzbe dobatja, de mielőtt a levél lángra kapott volna, Gergely elolvasott belőle egy sort, ami így szólt: "Vagy pedig kész-e a koporsód, Dobó István?" Dobó válaszul egy fekete koporsót rakat ki a várfalra, mire a török ágyúk újra megdördülnek.

A törökök már igen komolyan szétlőtték a várat, 15 nagy szakadék tátong a falakon. Dobó a törökök éjjeli mozgolódásából arra következtet, hogy másnap a törökök rárontanak a falakra, ostrom lesz.

Dobó másnap korán ébresztőt fújat. Megindul az ostrom, a törökök özönlenek a várfalakra, a védők elkeseredetten harcolnak. Az egyik török már feljut a toronyra és kitűzi a török zászlót, de egy magyar katona a török karjával együtt a zászlót is levágja onnan. A nap legkritikusabb része, amikor a Templombástyát elfoglalják a janicsárok, egy pillanatra úgy tűnik, hogy elveszett a vár, de Dobó megfordítja az ágyúkat és derékba löveti a tornyot, ami nagy robajjal ledől, maga alá temetve a törököket. Délutánra sikerül visszaverni az ostromot. A töröknek hatalmas veszteségei vannak, de sok a magyar sérült is. A halottak sorban fekszenek egymás mellett a vár piacán.